A kormánypárt kampánystábja egy szokványos bürokratikus lépést avatott történelmi mozzanattá a helyreállítási és rezilienciaépítési terv bemutatásával, újfent lehetőséget adva az államfőnek, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) mellett kampányolhasson.

A koronavírus-világjárvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállításának elősegítésére az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az uniós tagállamok vezetői megállapodtak egy Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközben (RRF), amellyel Európa kilábalhat a válságból és megalapozhatja modern és fenntartható jövőjét. A csomagba foglalt 672,5 milliárd eurót részben vissza nem térítendő támogatás, részben hitel formájában osztják szét a tagállamok között.

Viszont előbb a tagállamoknak el kell fogadniuk egy nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervet, amelynek bemutatójára nálunk csütörtök este került sor – rendkívüli külsőségek között, az államfő részvételével.

„Történelmi pillanat”…

A bukaresti kormány bemutatója 1866-ig visszanyúló történelmi visszatekintéssel kezdődött, azt a benyomást igyekezve kelteni, hogy jelentőségében a jobbágyok felszabadításához, az 1918-as Nagy Egyesüléshez vagy a 2007-es európai uniós csatlakozáshoz fogható történelmi pillanat tanúi vagyunk. 

A valóságban mindössze apró mozzanatról van szó a vitathatatlan jelentőségű helyreállítási eszköz végrehajtásában. Nem utolsó sorban a helyreállítási tervben sokkal kevesebb a „saját vízió”, mint azt a kormány és az államfő megpróbálja elhitetni.

… egyeztetési folyamat

A tagállamok által október 9-én elfogadott helyreállítási eszköz megszabja, hogy a támogatáshoz való hozzájutás érdekében a tagállamoknak nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveket kell készíteniük, amelyekben meghatározzák a 2026-ig tartó reform- és beruházási menetrendjüket (2026 egyben a kifizetések határideje).

A megállapodás kereteket is megállapít a pénz felhasználására vonatkozóan. Eszerint a rendelkezésre álló források legalább 37 százalékát a zöld átállásra, legalább 20 százalékát pedig a digitális transzformáció támogatására kell fordítani. A tagállamoknak gondoskodniuk kell továbbá arról, hogy a tervükben foglalkozzanak az európai szemeszter keretében készített országspecifikus ajánlásokban beazonosított kihívásokkal és prioritásokkal (lásd itt), továbbá a terveknek hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy a tagállamokban javuljon a növekedési potenciál, a munkahelyteremtés, valamint a gazdasági és társadalmi reziliencia.

A tagállamok október 15-től nyújthatják be az Európai Bizottságnak a meglehetősen szigorú elvárások alapján elkészített előzetes terveiket. Ezzel elkezdődik egy egyeztetési folyamat, amelynek során a Bizottság – várhatóan két hónapon belül – értékeli a tagállam elképzeléseit, módosításokat javasolhat, és elfogadja a terv aktualizált változatát. Ugyanez az eljárás zajlik le minden hétéves tervezési időszak elején, amikor a tagállamok és az Európai Bizottság hosszú hónapokon keresztül egyeztetnek a tagállamba érkező uniós támogatások felhasználásáról és céljairól.

Hamis hivatkozás Iohannis „presztízsére”

A PNL kampánynarratívája szerint Románia hosszú idő után először abban a szerencsés helyzetben van, hogy egy kompetens kormány az Európa-szerte tiszteletnek örvendő államelnökkel összhangban dolgozhat négy éven keresztül, és ez idő alatt új pályára állíthatja az országot. Ehhez pedig csak az kell, hogy a december 6-i parlamenti választáson a PNL szerezzen parlamenti többséget.

A Klaus Iohannis iránti tisztelet bizonyítékaként arra hivatkoznak, hogy az államfő példátlan összegű támogatást harcolt ki Romániának az Európai Uniónál. Ezt a tényt hivatott hangsúlyozni a csütörtök este elfogadott helyreállítási terv, illetve az ahhoz csatolt bemutató is, amely kiemeli, hogy „Románia a hetedik helyen áll” a vissza nem térítendő támogatások nagyságát illetően.

Ez igaz is, viszont hozzá kell tenni, hogy Nagy-Britannia kiválása után Románia történetesen a hetedik legnépesebb országa az Európai Uniónak. Másfelől Románia mégiscsak rossz helyen áll a fenti rangsorban, ha figyelembe vesszük, hogy Görögországnak fele annyi lakosa van, mégis több pénzt kapott. Ezek szerint Klaus Iohannis több mint kétszer gyengébben tárgyalt, mint a görögök, akik egymillió főre számolva 1,6 milliárd eurót kapnak, miközben a románok 0,7 milliárdot. A szintén tízmilliós Portugália hozzávetőleg ugyanannyit kap, mint Románia. 

Valójában a Románia számára elkülönített összegnek semmi köze Klaus Iohannis európai presztízséhez. A vissza nem térítendő támogatások nagyságát meghatározott felosztási kulcs alapján határozták meg, figyelembe véve: a munkanélküliséget, az egy főre jutó GDP reciprokát – illetve a reál-GDP csökkenését –, valamint a népesség arányát.

(Címlapfotó forrása: gov.ro)